Bányavidék
Hegycsúcsok, völgyek, dombhátak
Mielőtt barangolásainkat a Nagybányát övező történelmi Bányavidéken elkezdenénk, ismerkedjünk meg földrajzi elhelyezkedésével, természeti kincseivel. Az északi szélességi kör 47°40’ és a keleti hosszúsági vonal 21°21’ találkozásánál fekszik, a tengerszinthez viszonyított magassága általában meghaladja a 200 m-t. Mérsékelt kontinentális, tengerektől távol fekvő világ. Észak-keletről a Gutin vonulatai ölelik körül, délen a Lápos és a Szamos völgye határolja. Gazdasági életét, klímáját, domborzatát a Gutin-hegység festői szépségű domborzata – hegyes vulkanikus kúpok, beomlott krátermaradványok, égnek meredő sziklafalak, szelíd dombhátak, alpesi legelők –, valamint altalaji és felszíni kincseinek gazdagsága határozták meg.
A Gutin észak-keleti főcsúcsa
A Gutin-hegység legmagasabb csúcsa a Nagy-Gutin (1443 m), a mellette büszkélkedő Apostolok hármas csúcsával és a nyugati végén betörő Szekaturával (1430 m). Északi részén a Kakastaréj (1438 m), egy hatalmas, 4,5 km átmérőjű vulkáni kráter maradványa magasodik a Máramarosi-medence fölé. A Szekaturától délnyugatra domborodik a Fekete-hegy (1246 m), az északi lejtőjén kialakított Bódi-tóval; a tető keleti pereméről csodálatos kilátás nyílik a Kapnik-patak völgyében sorakozó településekre. A Gutin-hágóról a Kakastaréj és a Petőfi által megénekelt Rozsály (1307 m) is könnyen megközelíthető. Utóbbit havasalji növények takarják, a gyephavas szélén hatalmas sziklaalakzatok (Pipás, Vasaló) gyönyörködtetik a szemet. A csúcstól északkeletre van a Hantók, a forrásligeti (Izvora, 916 m) turistaszállókkal.
A Rozsály
A Gutin vonulata a Rozsály csúcsától nagy szintkülönbségekkel ereszkedik alá a Piatra Lucii mellett, a Nagy-Peleskéig (1292 m). Innen északnyugat felé fordulva áthalad a Demetermezőn, eléri a Kerekhegyet (1240 m), majd a Kalamár csúcstól (1141 m) délnyugatnak kanyarodva eljutunk a Szocsig (1058 m). Az Avas medencét délről határoló és délnyugat felé tartva Szinérváraljánál végződő vulkanikus kúpsor legjellemzőbb kiemelkedései a Kis-Pietrosz (1200 m), a Mike (1012 m), a Páltin (954 m), az Égetőhegy (865 m) és a Komsa (652 m). A Szocstól a Komsáig délre leágazó lábak közül minket közvetlenebbül a Szocs, a Fraszineasza (1017 m), a Bagnó, a Sajtosrét, a Szilas (900 m), a Tokasztru (869 m), a Kopaszhegy (803 m), s az innen szétágazó Morgó (636 m) a Tolvaj Dénessel, a Dongás, a Kőalja, a Virághegy (367 m), a Sólyomkő és a Kereszthegy (501 m) érdekel.
A Kereszthegy
A Neteda-Gutin hágótól a Komsáig vonuló hegysor egyben vízválasztó vonal is. Az ettől északnak induló folyóvizek a Tiszába ömlenek, a délre ágazók a Szamoson keresztül jutnak el ugyanoda.
Ha a már említett Kerekhegytől (1240 m) nem a fentebb ismertetett délnyugati vonulatot, hanem az észak, északnyugat felé haladót követjük, eljutunk ahhoz a Tiszával párhuzamosan elnyúló hegysorhoz, amely a Huta-hágótól a Máráig tart, s a múlt század eleji térképeken Kőhátként szerepelt. Ez a vonulat több, ezer métert is meghaladó csúcsból – Fenyérhegy (1093 m), Magas-csúcs, Vezen, Piatra, Cigánykő (1224 m), Fekete kő – áll, amelyek általában enyhe emelkedőkön, széles legelőkön (Demeter-mező, Hosszúmező, István-mező) át közelíthetők meg, a Tisza felől azonban szakadékos völgyek, vízesések, sziklatornyok („kövek”) övezik.
Kilátás a Sólyomkőről
Fel, az oldal tetejéhez!