Bányavidék
Természetvédelmi helyeink
Gyönyörű tájaink, felbecsülhetetlen természeti kincseink, természetvédelmi helyeink vannak. Ezek közé tartozik a már említett Kakastaréj távolabbról fűrész éléhez hasonlító, bazaltos-andezites sziklafala, hossza kb. 200 méter. A Máramarosi-medence felőli függőleges sziklafal eléri a 150 méteres magasságot, s a sziklamászók kedvelt gyakorlóhelye. Az 50 hektáros védett terület geológiai rezervátum.
A Kakas-taréj ősszel
A kisbányai kövület-rezervátum területe 50 ha. A megkövesedett növénymaradványok között szerepel a bükk, a tölgy, a juhar, a gyertyán, a nyír, az éger, a mogyoró, a gesztenye, de a magnólia, liliomfa és a ma már csak Kínában élő lombhullató fenyő (Ginkgo adiantoides) maradványai is megtalálhatók itt. A már említett Tatár-szoros is természetvédelmi terület, bár ha megépül a völgyzáró gát, egy részét ellepi majd a kialakuló tó vize.
Tözegláp a Kakas-taréj alatt
A mocsaras-rezervátumok közül már említettük a Brébi- és a Demeter tavakat. Ezeken kívül érdemes felkeresni az ez utóbbitól nem messze, kissé északkeletre, a Fenyő-rét szélén keletkezett Demeter-mocsarat is, mert itt található a Keleti Kárpátokban a legalacsonyabban (970 m) törpefenyő (Pinus mugo).
Romániában kevés helyen terem az édes szelídgesztenye, Nagybánya és közvetlen környéke ezen kevés helyek közé tartozik. Misztótfalu és Giródtótfalu (Felsőtótfalu) között egykor 450 hektáron termett ez a ritka gyümölcs. Levélnyomai már a kisbányai kövületek között is megtalálhatók, tehát kevés a hitele a mondának, miszerint a középkorban bányafaként való felhasználásra telepítették volna ide. A síkság felé lejtő „hegyeink” déli, délnyugati oldalait kedvelte; igen keskeny, 50–100 m szélességű volt az ideális élettere, máshol senyvedett, alig nőtt, alig termett. Legszebb példányai Giródtótfalu határában nőttek. Közülük is kimagaslott egy 500 éves, 22 m magas és 8 m kerületű védett példány.
Naplemente a Kakastaréj alatt
Ásványaink és kőzeteink alaposabb megismerését nagymértékben megkönnyíti a nagybányai ásványtani múzeum. Földszintjén térkép, domborzati makett jelöli a Gutin-hegység vonulatait, településeit, bányáit, ahonnan a kiállított anyagok idekerültek, az emeleten pedig szemet gyönyörködtetően tárulnak elénk ásványaink csodálatos kristályai, a „bányavirágok”. A múzeum földünk mintegy 2000 ásványát mutatja be. Ezek közül kb. 500-nak Romániában van a lelőhelye, tizenöté a Gutin-hegységben: a legtöbb Felsőbányáról származik, de találtak addig nem ismert ásványt a Kereszthegy, a Herzsa és Kapnik bányáiban is.
Fel, az oldal tetejéhez!