Településeink
Szinérváralja
Szinérváralja (Seini) első írásos említése 1334-ből származik. Mivel utak kereszteződésében fekszik, már a XIII. században várat emeltek határában, onnan ellenőrizték a Nagybánya, Szatmár, és Avas felé tartó útvonalakat. A település a vár alatt épült, innen ered a neve. A Kiss Lajos szerkesztette etimológiai szótár szerint a „Szinér” szláv eredetű szó. A középkorban mezővárosi rangot kapott. Viharos történetének emlékét leomlott várfalak, régi templomok, krónikák és katonai tömegsírok őrzik.
Korabeli képeslap Szinérváralja főteréről
A város jeles szülötte Sylvester János (1504 körül - 1555 után) humanista író. A betűvetést szülővárosában tanulta. Nyilván arrafelé töltötte ifjúkorát is, onnét hozhatta magával jellegzetes i-ző tájszólását, amelyet következetesen használt akkor is, amikor a bécsi egyetem tanára volt, vagy amikor Bibliát fordított. Leghíresebb verssorában, Újszövetség-fordításának verses ajánlásában, az első hibátlan magyar hexameterben is a „régen” helyett „rígen”-t használt („Próféták által szólt rígen néked az Isten”). A felsőbb osztályokat Asszonypatakán (Nagybányán) végezte. Felsőfokú tanulmányait a krakkói egyetemen, majd Wittenbergben folytatta. Ezt követően Nádasdy Tamás sárvári udvarába került, aki felismerte értékeit. Rábízta a sárvári iskolát, vállalta az Újtestamentum-fordítás anyagi támogatását és nyomdát szervezett a Sárvár melletti Újszigeten, amelynek úgyszintén Sylvester lett a vezetője.
Szinérváralja pecsétje 1907-ből
1544-től a bécsi egyetem tanára. Rotterdami Erasmusnak, a kor haladó példaképének híve volt, az ő szellemében készült a Bibliát is magyarra fordítani. Előbb azonban nyelvi tanulmányokat folytatott; latin nyelvtant szerkesztett, amelyben a magyar nyelv nyelvtani rendszerét is bemutatta (1539). Erasmus kritikai szövege nyomán a teljes Újszövetséget lefordította (1541). Óriási, a kor tudományos színvonalán álló teljesítménye a legfontosabb előkészítője volt a teljes magyar Biblia-fordításnak, amelyet majd a század végső évtizedére készít el Károlyi Gáspár.
Szinérváralján a református templom mellett emlékoszlop és emlékház jelzi, hogy a település lakói ma is büszkék Sylvester Jánosra. A város nevezetes szülöttei közül a szabadságharcos Zágonyi Károly emlékezetét a református temetőben őrzi kopjafa, s Incze János Dés (1909–1999) festőművészt is számon tartják a helybeliek.
Zágoni Zágonyi Károly ősei a háromszéki Zágonból, Mikes Kelemen szülőfalujából rajzottak a Szamos-Tisza közére és a Debrecen körüli hajdú-vidékre. A család 1821 őszén kerülhetett Szinérváraljára, 1822. október 19-én már itt született meg a család Károly nevű gyermeke. A korán félárva sorsra jutó Zágonyi előbb Szinérváralján, majd a híres máramarosszigeti Református Líceumban tanult. 1848 szeptemberében a Maróthy János vezette Szatmár megyei önkéntes lovas nemzetőrszázad tizedese. Részt vett a Katona Miklós vezette Kővár-vidéki csatározásokban, majd a Bem tábornok vezetésével újjászervezett erdélyi hadseregben harcolt. Egyes történészek szerint mint huszárfőhadnagy kétszer is ott volt Bem apó közvetlen megmentői között. A világosi fegyverletételt követően fogságba esett, majd megszökött, s több társával együtt kalandos úton Amerikába hajózott. Az 1861–1866-os amerikai polgárháború kitörésekor őrnagyi rangban, önkéntesként állt az északiak közé, akik 1861. október 25-én éppen az általa vezetett lovasoknak köszönhetően aratták első győztes csatájukat a déliek felett, több mint tízszeres túlerő ellenében, s egész Missouri államot felszabadították. A springfieldi halálroham, vagy más néven „Zagonyi’s death ride” (Zágoni halállovaglása) bevonult az amerikai történelembe, s mint ilyen később a washingtoni Capitolium falára is felkerült, ahol ma is látható.
Zágonyi Károly
Incze János Dés 1909. október 19-én született Szinérváralján. Már gyermekkorában nagyon vonzotta a festés-rajzolás, a család szűkös anyagi lehetőségei azonban arra kényszerítették, hogy a gimnázium alsó osztályainak elvégzése után kenyérkereső foglalkozás után nézzen. Kertészkedni kezdett édesapja mellett, majd boltosinas volt szinérváraljai kereskedőknél. Később Kolozsváron az Iris porcelángyár festőműhelyébe került, amely akkoriban jó gyakorlóteret biztosított a művészjelölteknek (innen került Párizsba a később híressé vált Gáll Ferenc festő is). A kolozsvári művészeti légkör hatására beiratkozott a kincses város festőiskolájába, de munkája akadályozta a rendszeres tanulásban. Ezekkel a tapasztalatokkal a tarsolyában került a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba, majd a tanítóképző elvégzése után Zilahon és Varsolcon keresztül Désre, ahol végleg megtelepedett. A helyi fiúiskolában tanított, vakációk idején pedig (1940-ig) Ziffer Sándor nagybányai festőiskoláját látogatta. Festményei ma már számos országban öregbítik hírnevét...
Szinérváralján a kb. 1500 fős magyar közösség (2012-es népszámlálási adatok) ügye jó kezekben van. Lelkes, fáradságot nem ismerő emberek dolgoznak megmaradásunkért, akik nemcsak a múlt ereklyéit gyűjtögetik kitartó szorgalommal, de arra is vigyáznak, hogy a mai nemzedék a nemzeti öntudat, a megmaradás szellemében nevelkedjen, cselekedjen. Ifjúsági és Rehabilitációs Központot építettek (amely a református parókia udvarán áll), oroszlánrészt vállaltak a helyi magyar iskola újraindításában, ifjúsági táboraik a vallásos nevelést és a magyar kultúra ápolásának ügyét szolgálják.
A Rehabilitációs Központ földszintjén található Sylvester János emlékszoba (egyben helytörténeti múzeum) és a II. Székely Hadosztály síremléke mellett (ez utóbbi a római katolikus temetőben található), az 1421-ben, gótikus stílusban épült római katolikus templomot is érdemes megtekinteni a város központjában, még akkor is, ha az idők folyamán – a török, tatár és más népek rombolása nyomán – sok változást szenvedett, s szép, csúcsíves mennyezetét festett kazettákkal helyettesítették.
Fel, az oldal tetejéhez!